Tisztelt Ügyfelünk!
Néhány mondatban hadd tájékoztassuk a legfontosabb (akár Önt is érintő) 2016.évi adóváltozásokról:
- SZJA kulcs változás
2016.01.01-től az eddigi 16%-os SZJA kulcs helyett már 15%-os SZJA kulccsal kell adózni. A gyakorlatban annyit jelent, hogy
pl.
- a jelenlegi 122.000 Ft-os bruttó minimálbér melletti nettó (megkapott) kereset 1.220 Ft-tal nő.
- egy 200.000 Ft-os bruttó bérrel bejelentett alkalmazott nettó bére 2.000 Ft-tal nő
Ezzel egyidőben változik a béren kívüli juttatások adóterhelése is:
A Szép-kártya, Erzsébet-utalvány, helyi utazási bérlet, egészségpénztár esetén a jelenlegi adóteher 35,1%-ról 34,22%-ra csökken, míg reprezentáció esetén 51,17%-ról 49,56%-ra csökken (azaz 10 Ft étel-ital fogyasztást még 5 Ft adó „kísér”).
- Családi adókedvezmény változás
Az egygyermekes családok esetén a 62.500 Ft adóalap kedvezmény (ami adóban 10.000 Ft-t jelentett) nem változik, csupán a kedvezmény összege igazodik a csökkenő
SZJA kulcshoz (66.670 Ft * 15% = 10.000 Ft)
Kétgyermekes családok esetén viszont már nem a fenti adóalap kedvezmény vehető igénybe, hanem egy magasabb 83.330 Ft-os kedvezmény (ami adóban 12.495 Ft kedvezményt jelent gyermekeként). A gyakorlatban azt jelenti, hogy a dolgozó nettó bére 2.495 Ft-tal emelkedik, amennyiben a kedvezményt igénybe tudja venni.
Háromgyermekes családok esetén szintén nincs változás, csupán az adóalap kedvezmény összege változik, 220.000 Ft-ra, ami adóban (15%) a gyermekenkénti 33.000 Ft kedvezmény összegét adja ki.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a kedvezmény a ténylegesen megfizetett adó (és esetleges járulék) összegéig vehető figyelembe, a házastársak közötti megosztás természetesen igénybevehető, így érdemes év elején a döntést átfontolni.
- Egészségügyi szolgáltatási járulék
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének 6930 forintról 7050 Ft-ra emelkedik. Ezt az adót a nyugdíjas vállalkozóknak és nem biztosított személyeknek kell fizetni.
- Számlázási szabályok változása
Jelentősebb változás várható az olyan folyamatosan teljesített ügyletek esetén, ami a szerződés alapján időszakos ügyletekhez tartozik (pl. bérleti díj havi számlázása, szolgáltatási díj havi számlázása). Elsőre nagyon bonyolultnak tűnhet a szabályozás, így kérjük a lentiek alapos értelmezését.
Felhívjuk figyelmüket, hogy az eseti számlázása (egyszeri munkák) nem változik. Itt továbbra is él az a szabály, hogy a számlát, a teljesítést követő 15 napon belül ki kell állítani.
Főszabály: a teljesítés napja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja
Első különös szabály: a fizetési határidő és a számlakibocsátás is az elszámolási időszak utolsó napja előtti, akkor a teljesítés megegyezik a számla kibocsátás időpontjával
Pl 1. Október havi szolgáltatási díjat számlázom, kiállítom okt. 5-én és a fizetési határidő okt. 31 előtti (pl. okt. 15), akkor a teljesítés október 5. lesz.
Második különös szabály: amikor a fizetési határidő az elszámolási időszakot követő dátum
- rész: Ha a fizetési határidő nem haladja meg az elszámolással érintett időszak utolsó napját követő 30. napot, akkor (a régi szabályoknak megfelelően) a teljesítési dátum megegyezik a fizetési határidővel
Pl. Az október havi bérleti díjat számlázom (okt.31-én), a fizetési határidő november 10, akkor a teljesítés november 10. lesz.
- rész: Ha a fizetési határidő későbbi, mint az elszámolással érintett időszak utolsó napját követő 30. nap – akkor számolgatni kell – és a teljesítés az elszámolási időszakot követő 30. nap lesz.
Pl. Az október havi bérleti díjat számlázom, a fizetési határidő december 10, akkor az okt. 31-et követő 30. nap, azaz november 30. lesz a teljesítési dátum.
A gyűjtőszámlára vonatkozó szabályok változatlanok.
A könnyebb értelmezéshez az alábbi diagramm is hozzájárul.
- Számlázóprogramokat érintő változások
2016.01.01-től a számlázó programoknak új, az adatexportot lehetővé tévő funkcióval is rendelkezniük kell, amely lehetőséget ad a dátumtartomány illetve sorszámtartomány szerinti adatkinyerésre. Emiatt azokat a számlázó szoftvereket, amelyeknél erre jelenleg nincs lehetőség, vagy nem a megkövetelt adattartalmat tudják exportálni, át kell programozni, és az új funkció kezelésére vonatkozó információkat a számlázó program dokumentációjának is tartalmaznia kell.
További információért kérjük, hogy lépjenek kapcsolatba a számlázóprogram fejlesztővel.
Megbízható és a kockázatos adózók megkülönböztetése
2016.01.01-től a megbízható adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatosnak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest szigorúbb elbírálásban részesülnek
Az állami adó- és vámhatóság megbízhatónak minősíti azt a céget, amely az összes alábbi feltételnek (együttesen) megfelel:
- a) legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül;
- b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének 3 százalékát meghaladó adókülönbözetet;
- c) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását;
- d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt;
- e) a negyedév első napján nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással;
- f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a 24/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adószám-felfüggesztés hatálya alatt;
- g) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt;
- h) a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírságot kettőnél több alkalommal nem szabott ki terhére az állami adóhatóság;
- i) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt;
- j) nem minősül kockázatos adózónak.
A megbízható adózók pozitív elbírálást kapnak, így
– az adóhatóság által végzett adóellenőrzés náluk nem haladhatja meg a 180 napot;
– az adóhatóság a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a megbízható adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő megállapításával felhívja a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiba javítására;
– a kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa esetükben 50 százalékkal kevesebb, mint az általános szabályok szerint megállapított mérték;
– évente egyszer automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt kapnak;
– 2017-től az áfa-kiutalás iránti kérelmüket az adóhatóság 45 napon belül teljesíti; a határidő 2018-tól 30 napra rövidül.
Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfaregisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:
– szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján;
– szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján;
– szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján;
– egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.
Az adózó az okot adó körülménytől számított 1 évig fog kockázatos adózónak minősülni, kivéve, ha az okot adó adóhiányt, adótartozást, valamint a kapcsolódó bírságot és pótlékot megfizeti.
A kockázatos adózók büntetése, hogy
– az általuk visszaigényelt áfa kiutalási határideje az általános szabályok szerinti 75 nap lesz;
– esetükben az adó-ellenőrzési határidő 60 nappal meghosszabbodik;
– az őket terhelő késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része lesz;
– szigorúbb elbírálásban részesülnek a késedelemi pótlék, az adóbírság, a mulasztási bírság megállapításakor, így esetükben
- az adóhatóság adóbírság és mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti,
- a legkisebb bírság összege nem lehet kisebb az általános szabályok szerinti bírság felső határának 50%-nál,
- a mulasztási bírság felső határa pedig az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150%-a.
A NAV először 2016. első negyedévét követően minősíti a vállalkozásokat, majd negyedévente vizsgálja a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását. Az adózó az ügyfélkapun keresztül 2016. második félévétől lekérdezheti minősítését, és lehetősége van azzal kapcsolatban kifogással élni.
- Kft-k kötelező törzstőke emelése
2016.03.15-e a Kft-nek a végső határidő, hogy a régi Gt. alól a Ptk. hatálya alá kerüljenek, és ezzel a minimális jegyzett tőke (3.000.000 Ft) szintre emeljék a társasági szerződés szerinti összeget.
A jegyzett tőke megemelhető a korábbi évek pozitív eredményéből (ha van), tagi kölcsön összegéből, vagy teljesen új (saját) forrás összegéből.
A kötelező változtatás, amennyiben más adatot nem érint a társasági szerződésben, illetékmentes, csupán az ügyvédi munkadíjat kell megfizetni.
Ha más adatot is változtatnak, a szokásos illetékmértéket meg kell fizetni.
Törzstőke emelés hiányában kötelező lesz átalakítani a céget betéti társasággá vagy a végelszámolást elindítani.
Megkérjük Önöket, hogy a márciusi tömeges cégmódosításokra tekintettel, amennyiben még nem tették meg a lépéseket a törzstőke emelésre, minél előbb kezdeményezzék.
- Számviteli törvény jelentősebb változásai
- A jövőben az osztalék elszámolására abban az üzleti évben kerül sor, amely évben a döntést meghozták.
Gyakorlatban azt jelenti, hogy nem szükséges előre meghatározni az osztalék összegét, hanem arról lehet év közben is dönteni.
- Megváltozik a mérleg- és eredménykimutatás formája, megszűnik a rendkívüli eredmény kategória, és az osztalékfizetés szabályainak változása miatt megszűnik a mérleg szerinti eredmény, az eredménykimutatás már csak az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni
Forrás: adozona.hu, ado.hu, pallas70.hu
További információkkal az adóváltozásokról, folyamatosan tájékoztatjuk Önöket. Kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal.
Budapest, 2015. október 30.
Üdvözlettel,
Perscriptor Könyvelőiroda Kft.
